Fehérje

A fehérjék aminosavakból épülnek fel, és a szervezetben a fehérjeszintézis során képződnek. Aminosavak láncolódásával hoznak létre peptideket, amelyekből végül kialakulnak a fehérjemolekulák. Több forrása is van mint pl: állati eredetű élelmiszerek, mint a hús, tojás és tejtermékek, kiváló fehérjeforrások, illetve növényi források közé tartoznak a hüvelyesek (bab, lencse), gabonafélék (rizs, búza), diófélék és magvak. Az egyén fehérjeigénye változó lehet, attól függően, hogy aktív életmódot folytat-e, sportol-e, vagy éppen regenerálódásra van szüksége.
Az ajánlott napi fehérjebeviteli mennyiség általában testsúlytól és tevékenységi szinttől függ. Nagy és széles fehérje kínálattal várunk, rengeteg ízvilágban. Itt biztosan megtalálod amire szükséged lehet!

Szűrők mutatása

17–23 termék, összesen 23 db

17–23 termék, összesen 23 db

A fehérje aminosavakból áll. Az aminosav láncolatok hosszától függ, milyen gyorsan tudja lebontani, és megemészteni a szervezet. Tehát minél rövidebb egy aminosav lánc, annál gyorsabb a felszívódása, annál hamarabb épül az izomzatba.

A fehérjének számos forrása van, melyekből a fehérje porok és szeletek készülnek. A fehérje minőségét a biológiai érték (BV) segítségével mérjük. Ez a szám azt mutatja meg, hogy milyen százalékban tudja a szervezet megemészteni és hasznosítani az adott fehérjét, ha a tojásfehérjét 100-nak vesszük. Minél magasabb a biológiai értéke egy fehérjének, annál jobban és nagyobb mértékben hasznosítható a szervezet számára. A tejsavó proteineknek van a legmagasabb (BV 104) biológiai értékük.

A fehérjék egy szabályosan ismétlődő elemekből álló molekuláris gerinchez, az ún. peptidgerinchez kapcsolódó aminosavak láncolatából álló makromolekulák. Az aminosavak sorrendjét az N-terminálistól a C-terminális felé haladva aminosav-szekvenciának nevezzük.

A fehérjék fontos biológiai szerepét jellemzi, hogy minden sejtben lejátszódó folyamatban részt vesznek. Számos fehérje enzimaktivitást mutat, azaz valamilyen biokémiai folyamat katalizátoraként segítik elő a sejt életben maradását. Fehérjék rendelkezhetnek stabilizáló, szerkezeti funkcióval is: sejt alakjának kialakítása (aktin, mikrotubuláris sejtváz, intermedier filamentum), sejten belüli transzportfolyamatok lebonyolítása (dinein, kinezin, miozin) mozgatás (akto-miozin rendszer). Más fehérjék a sejt és környezete közötti információáramlás megvalósítása révén teszik lehetővé, hogy a sejt érzékelni tudja, és reagálni tudjon a külvilág ingereire.